Blog

Szerzők: Nagy János és Kopasz Fabiola

Vállalatvezetőkkel, HR és kommunikációs igazgatókkal, létesítményüzemeltetőkkel, valamint kivitelező cégekkel a fenti kérdésre keressük a választ. Feltételezbe és állítva, hogy a munkatársak fizikai-lelki egészségének a megóvása, valamint a tér optimális kialakítása – többek között – a digitalizálódásból (is) eredő funkcióváltásnak megfelelően lesznek a kulcselemei a vonzó munkahelyi környezetnek.

A BRED Design Line a munkavégzés jövőjéről gondolkodva három pillérre építi a visszarendeződést követő irodai térkoncepcióját:

• Levegő — a levegőtisztítás és a minőségének folyamatos ellenőrzése;
• Felületek —antebakteriális bevonattal a vírusok inaktiválása és fentartható anyagok használata és a
• Térszervezés — modularitás, funkcióváltás, egyirányú közlekedés stb. új irányai.

A home office egyszerre áldás és kényszer. Egyfelől az otthonunk a békét képviseli és biztonságot nyújt. Sokunk munkája vált hatékonyabbá a koncentráltabb munkavégzésnek köszönhetően, illetve az irodában oly jellemző „zavarhatlak egy perce” odafordulások nélkül vagy az open office hangzavarától mentes környezetben. Nem beszélve a bejárás okozta időkiesésről és nyűgről, amit semmiképpen sem kíván senki vissza magának. A szerencsések a teraszukon kávét iszogatva dolgoztak madárcsicsergés közepette. Másfelől nagyon kényelmetlen hónapokon keresztül a laptop felett görnyedni az étkezőasztalnál egy konyhaszéken csücsülve. Az „always ON” állapot pedig elmossa a magánélet és a munka közötti határokat. A házikedvenceink elérkezettnek látták az időt, hogy kiköveteljék a nekik járó figyelmet és a kisgyerekes családok is szembesültek a ténnyel, mekkora öröm és lehetőség, ha apa és anya állandó jelen vannak. Ami ugyanakkora öröm, mint kihívás, ha épp az ügyfelünkkel próbálunk szót váltani. Az otthonunk nem a munkahelyünk, de az otthon kényelméből, biztonságából, szabadságából dolgozni ….hát erről sem mondunk már le szívesen.

Kanapéról callozás társadalmi izolációval vagy bejárni az irodába fecsérelve a hasznos időt?

Bár a járvány sajnos még intenzíven van jelen a mindennapjainkban, de az oltóanyag birtokában és az védőoltások felvételével egyre közelebb kerülünk ahhoz az időszakhoz, amit az elmúlt évben ’Új Realitásként/Valóságként’ emlegetünk. A pandémia visszaszorításával nemcsak az egészségügyi vészhelyzet zárul le, hanem egy korszak is, amely átadja a helyét valaminek, amiről még csak elképzeljük, hogy milyen is lesz valójában.

Nagyon sok vállalat felmérte már a munkatársaik elvárásait és elkezdett ezek mentén tervezni, a visszarendeződést előkészíteni. A belső terek és funkciók stratégiai tervezőjeként részt veszünk a vállalati ügyfeleinkkel közös gondolkodásban, az irodai terek újra értelmezésében.

Az üzleti élet szereplői egyrészt

a lojalitás erősítése és a távolról való menedzselés kihívásai miatt szeretnék visszacsalogatni a munkatársakat az irodába.

Másrészt a hibrid üzemmód mellett teszik le a voksukat, azaz az otthoni és az irodai munka kombinációjával kalkulálnak.

A belső terek tervezőinek alapvetően kettős a feladata:

1. az otthonokat kell felkészíteni a munkahely szerepre, kialakítani az otthoni munkavégzés megfelelő körélményeit és
2. a munkahelynek, az irodának kell új értelmet adni.

Miről szóljon az irodai jelenléte a munkatársaknak? Milyen funkciót fog betölteni az iroda? Hogyan érjük el, hogy vonzó alternatívája legyen az otthonunknak a munkahelyünk?

A COVID-19 életünk nagyon sok színterén hoz radikális változást. Mivel egyetemes és totális fenyegetés érte az ember egészégét és életét, az emberi erőforrás, mint üzleti hatékonysági tényező felértékelődött. Egy-egy kitűnő szakember egyszerre jelent felbecsülhetetlen értéket a vállalatnak és – a kiesése okán vagy a tudáskoncentrációja egy-egy kulcsszemélynél – komoly üzleti kockázatot.

• Az emberek biztonsága, biztonságérzete és egészsége központi szerepet fog betölteni a jövő munkahelyeinek megtervezésekor.

Egészségesnek lenni egyszerre jelenti azt, hogy nem vagyunk betegek és a lelki-szociális jóllétet. A társadalmi és gazdasági körülményeink is meghatározzák egészségünket. 1991-ben alkotta meg Göran Dahlgren and Margaret Whitehead az egészségre ható egyéni és környezeti faktorok egymással összefüggő modelljét. A munka- és életkörülményeink az általános szocio-gazdasági, kulturális és környezeti aspektus szempontjából válnak a jóllétünk alakítójává.

Tekintettel arra, hogy az időnk mintegy 90 %-át beltérben töltjük és ennek jelentős hányadát a munkahelyünkön, az egészségre gyakorolt befolyása a munkakörnyezetünknek vitathatatlan.

A járványhelyzet csak még jobban aláhúzza a munkakörnyezettel kapcsolatos elvárásaink sorában az egészégünk védelmét és a biztonságérzet pszichés fontosságát.

• A fenntarthatóság és a ’zöld’ szempontok még inkább előtérbe kerülnek a jövő irodáiról való gondolkodásban.

Egyrészt a civilizált ember elszakadt a természettől. A városban sétálva egy-egy park mellett elsétálunk ugyan, látunk fát, de nem szerves része a hétköznapjainknak a természetben lét. Holott az emberek hosszabb időt éltek a természethez közel, mint az urbanizáció térhódításával függetlenül tőle. Ha már nagyon hiányzik vagy néhányunk választott szabadidős tevékenysége, hogy ’kimegy vagy kivonul a természetbe’. Még nyelvileg is úgy fogalmazunk, hogy valójában elkülönítjük az életterünket és a természetet.

Shinrin-yoku’ japánul rekreációs sétát, kikapcsolódást jelent az erdőben relaxációs céllal. Az ’erdőséta’ egy terápiás módszer, amely segíti az embert, hogy ismét visszataláljon a természethez. Az 1980-as évektől indult az erdőterápia útjára és azóta számos kutatás igazolja a természet pozitív élettani hatását. Az erdőben sétálva nem vagyunk sem feszültek, sem idegesek. A természettel való kapcsolódás nem kezelés, hanem prevenció, hiszen csökkenti a vérnyomást, javítja a koncentrációs képességünket, és a kedélyünk is jobb lesz. A fák és a növények által termelt fitoncidok védőhatást fejtenek ki és erősítik az immunrendszert. A civilizációs betegségek úgy ment a stressz és a rák megelőzéséhez hatékonyan járul hozzá a tudatos séta az erdőben és a mély levegővétel a természetben.

A környezeti szempontok erősödését, a természettől való leválásunkon kívül, az éghajlatváltozás és a nyomában a klímakatasztrófa elkerülése is indokolja. Az életmódunk következménye a klímaváltozás, amely ellen szükséges cselekednünk. Alexander von Humbold elsőként írt (1800-ban és 1831-ben) az ember által okozott éghajlatváltozás jelenségéről és okairól. Az oroszországi expedíciójának eredményeinek publikálásakor az erdők pusztulása és az emberiség tevékenységének a környezetre gyakorolt hosszú távú hatásáról is írt.

„Arról értekezve, hogy az ember miként befolyásolja az éghajlat alakulását, három fő okról: az erdők pusztításáról, a meggondolatlan öntözésről és – ez a legprófétaibb megállapítása – az ipari központokban nagy mennyiségben kibocsátott gőzről és gázokról beszél. Ő előtte soha senki nem ismerte fel ezt a fajta kapcsolatot az emberiség és a természet között.” (Szerk.: Paul Hawken: Visszafordítható, HVG Könyvek, 2019. 41.old)

Amit közel kétszáz éve tudhatunk, néhány évtizede érzünk is. Ahogyan élünk, termelünk és fogyasztunk, azzal feléljük a planétánk erőforrásait és ezáltal saját magunk elől vesszük el a perspektívát. Ma már aktívan, egyénileg is felelősen tenni a fenntarthatóságért nem személyes ügy, vagy aktivisták mozgalma, hanem üzleti érdek is és a fejlődésünk, fennmaradásunk érdekében alapvetés.

A pandémia arra is megtanított bennünket, hogy nem beszélhetünk a jövőben teljes kilábalásról, felgyógyulásról csak, ha a környezet és az ember égető és aktuális problémáit egységben szemléljük és összehangoltan cselekszünk. A COVID-19 nemcsak járvány-, egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is.

A WFH (work from home) nagyon sok előnnyel kecsegtet és a digitális eszközöknek köszönhetően a földrajzi távolságok áthidalhatóak. Ráadásul a munkatársak nagyobb szabadsággal dönthetnek az idejükről és sok szempontból igazolódott, hogy így is tud működni. Persze szólnak érvek ellene is és tapasztalhattuk az árnyoldalát is. Leginkább a csapatkohézió, a céghez fűződő lojalitás és kötődés fenntartása okoz nehézséget, illetve a vezetőktől vár el – a távolról való munkavégzés korszaka előtt alkalmazott módszerekhez képest – más vezetési technikát. A hibrid működést tehát nemcsak a munkaadók, de a munkavállalók is preferálják. Azok a munkahelyek, amelyekre nem akarnak visszatérni a kollégák, valószínűleg alapvető hiányosságokkal küzdenek. Például nem szellőznek jól, az üzemi menzaillat erőteljesen érződik, nem kielégítő a helyiségek világítása vagy fűtése-hűtése, azaz az alapkomfort nem teljesül. (Itt először az alapszükségleteket kell biztosítani a munkaadóknak!)

• Az ’Új Realitásban’ az irodának, a munkahelynek élményt kell nyújtania és a korábbiaktól eltérő funkciót töltenek majd be a terek.
• A munkatársi élmény (EX – employee experience) és az elsősorban a kollaborációt támogató, új térszervezési elvek meghatározóak lesznek az épített környezetünk jövőállósága és munkatársak elégedettsége szempontjából.

A társadalmi izolációval, a kommunikációs csatornák leszűkölésével, ami az emberi interakció emocionális és informatív erejét csökkenti, számolhatunk, mint a legjelentősebb hátrányai a csak home office-ből való munkának. A jövőben nem egyszerűen munkaállomásokra, közösségi terekre, tárgyalókra és szabadidős, rekreációs terekre lesz szükség.

Nem megbeszélni járunk majd be, hanem kapcsolatban maradni.

A kapcsolódás a másik emberhez, a természethez (például a világítással), a céghez, amelynek az értékeivel azonosulni tudunk; a biztonság és mentálhigiénés szempontokat figyelembe vevő inspiráló környezet tud érdemben vetélkedni és az otthonról való munkavégzés komplementere lenni.

A következő blogunkban az új irodakoncepciónk elemeit (levegő, felület és térszervezés) fejtjük ki.

Összegzés:

A hibrid működésben az otthoni munkavégzést az iroda új megközelítésben tudja hatékonyan kiegészíteni. Ennek értelmében

• az iroda a munkatársak testi-lelki és szociális jóllétéhez járul hozzá;
• a környezeti, fenntarthatósági szempontokat érvényre juttatja és a természetet visszacsempészi az épített környezetbe;
• a munkatársak számára élményt nyújt, ami a lojalitást, az elköteleződést erősíti és a kollaborációt, a társas érintkezést támogatja.

Ha felkeltettük érdeklődésedet, iratkozz fel hírlevelünkre!